Spanyolország 2

 
 
 

 

Élménybeszámoló Spanyolrszág  

 

Kalenda Krisztina vagyok, most negyed éves orvostanhallgató. A harmadév utáni nyári belgyógyászat gyakorlatomat Miskolczi Nórával együtt a DOE-IFMSA keretein belül  Katalóniában töltöttük. Augusztusban voltunk Barcelonában négy hétig,  augusztus 1-én hajnalban érkeztünk meg, ami okozott némi gondot. Sajnos a contactjaink mind a ketten külföldön tartózkodtak a hónap közepéig, ezért egyedül kellett megkeresnünk a szállásunkat. Sajnos a város éjszaka nem túl biztonságos, de ketten megoldottuk a dolgokat. Miután megérkeztünk a kollégiumba, a portás felvilágosított minket, hogy a szobánkat reggel hat helyett csak leghamarabb délután kettőkor foglalhatjuk el, mert a szervezet rosszul informált minket. Így tehát úgy döntöttünk, hogy  kissé kialvatlanu,  de elindulunk megkeresni a kórházat, ami több mint egy órányira volt a szállástól, egy másik városkában, Sant Cugatban. Mikor odaértünk újabb akadályba ütköztünk, mivel a kórházban szinte senki sem beszélt angolul, de szerencsére megtaláltuk azt az orvost aki tudott az érkezésünkről. A kórház egy nagyobb magánkórház volt, ahol sokféle nemzetiségű orvos dolgozott. Nóri egy argentin belgyógyász mellé lett beosztva, én pedig egy olasz származású ortopéd sebész-traumatológus mellé, de a három hét alatt megismerkedtünk kínai, japán, kubai és persze katalán orvosokkal is. Az orvosok és a nővérek nyitottak voltak, szívesen foglalkoztak velünk, műtőbe is mehettünk. Én személy szerint láttam térdprotézis betételt, csukló-, és bokaműtétet, melyek mind nagy élményt jelentettek számomra.  Kipróbálhattuk, hogy milyen osztályon dolgozni. A rendszer teljesen más, mint itthon, csak általános belgyógyászat van, nincsenek külön szakirányok, az orvosok tudása sokrétű, teljesen különböző betegségekkel érekező pácienseket is kezeltek egyidejűleg.  Nagyon jó tapasztalat volt egy teljesen más felépítésű egészségügyi rendszert megismerni. A három hét gyakorlat alatt mi is sok beteget vizsgálhattunk meg és sok tapasztalatra tettünk szert.

   A kórházban általában reggel kilenctől délután egyig kellett lennünk, ezután szabad volt a napunk. Egy rövid siesta után mindig volt alkalmunk a pihenésre,kikapcsolódásra, városnézésre. A programokat saját magunk szerveztük, mi osztottuk be, hogy mikor hova megyünk, mivel az ottani  egyesület nem szervezett programokat a cseregyakorlaton ott tartózkodóknak. A szabad délutánjainkon általában a városban sétálgattunk, vagy a strandolni voltunk. Szerencsére a La Rambla közelében laktunk, és így közel volt többek között a Gótikus Negyed, és a látnivalók többsége is,úgy mint például a Catedral de Barcelona, a La Boqueria, a Museu de Picasso. Pár nap után beletanultunk az ottani közlekedésbe is.  A hétvégeken és a szabad utolsó hetünkben pedig hosszabb programokat is tudtunk szervezni, távolabbi helyekre is ellátogatni, mint például  Tibidaboba. Szerencsére sok helyre a belépőjegyre nagy kedvezményt kaptunk, mert minden diáknak járt, sőt voltak napok, amikor belépő nélkül lehetett múzeumba menni. Ezeket kihasználva a Sagrada Familíába, a Katalán Nemzeti Múzeumba, a Güell Parkba, a Casa Batlloba sokkal olcsóbban sikerült bejutnunk. Ezek a lehetőségek jól jöttek, mert az így megspórolt pénzből még egy Fc Barcelona football meccsre is eljutottunk. Megkóstoltuk továbbá a tradicionális katalán ételeket, kedvenceink voltak a nutellával, karamellel vagy vanilia krémmel töltött churros, a crema catalana, a csirkés paella, a pintxo és a kihagyhatatlan sangria. A közös programok hiánya miatt a többi ideérkező diákkal nem tudtunk szorosabb kapcsolatot kiépíteni, de igyekeztünk ismerkedni, mikor volt rá lehetőségünk. Közös konyhánk volt két olasz lánnyal, így főként velük találkoztunk.

   Összességében mindkettőnk számára hatalmas élmény volt, hogy eltölthettünk négy hetet ebben a csodálatos városban, igaz a szervezés teljes hiánya megnehezítette az első napjainkat. Az ottani szervezők csak az utolsó héten léptek velünk kapcsolatba és a certificatet is csak hosszas utána járás végén kaptuk meg. Csak annak ajánlhatjuk nyugodt szívvel Barcelonát úti célnak, aki nem egyedül vág bele, mert úgy nehézkes eltölteni négy hetet, illetve akit nem zavar, hogy mindent magának kell szerveznie és nem keseredik el, ha nehézségekbe ütközik. Aki ide szeretne menni, készüljön fel, hogy nem egy olcsó hely, a belépőkön kívül minden nagyon drága, és fenntartásokkal kell kezelni a fogadó szervezet által adott információkat. De megérte a nehézségeket leküzdeni, mert egy életre szóló élménnyel és rengeteg tapasztalattal lettünk gazdagabbak.